Weöres Sándor: Suttog a fenyves
Suttog a fenyves, zöld erdő,
Télapó is már eljő.
Csendül a fürge száncsengő,
Véget ér az esztendő.
Tél szele hóval, faggyal jő,
Elkel most a nagykendő.
Libben a tarka nagykendő ,
Húzza-rázza hősszellő.
Suttog a fenyves, zöld erdő,
Rászitál a hófelhő.
Végire jár az esztendő,
Cseng a fürge száncsengő.
Mikulásos mesék, versek
- Első nap a Manóképzőben
- Veszélyben az ajándékok
- Mimi és a Mikulás-mulatság
- Aprótalp ajándéka
- Hókabukki gyógyító kencéje
- A nagy kérdés
- A láthatatlan lepel
- A Mikulásnak melege van
- A Mikulás öreg szánja
- Édesszáj és a varázstöltelék
- A Mikulás manói mindent látnak
- Levél a Mikulásnak
- Három fenyőfa
- A törpék levele
- Az egyetlen ajándék
- A másik Télapó
- Télapóka, öreg bácsi (vers)
- Télapó itt van (gyerekdal)
- Hull a hó (vers)
- Sürgős levél
- Honnan jöttél Télapó? (vers)
- Télapó (vers)
- Suttog a fenyves (vers)
- Hull a pelyhes (gyerekdal)
- Mennyi apró télapó (vers)
- Jön a Mikulás (vers)
- Télapó éneke (vers)
- Télapó kincsei (vers)
- Pattanj pajtás (gyerekdal)
- Búcsúzik Télapó (vers)
